Facebook
Flickr
Twitter
Tweet

Tömegével állnak üresen a vidéki magyarok házai

Tömegével állnak üresen a vidéki magyarok házai

560 ezer lakás áll jelenleg üresen Magyarországon, ami a 4,4 milliós lakásállomány 12,7 százaléka - derül ki a KSH legfrissebb felméréséből. Az átlagos alapterület 80 négyzetméter, a havi fenntartási költség pedig 40 ezer forint. Folyamatosan csökken a nem elfogadható minőségű lakások aránya, de a lakók több mint 60 százaléka valamilyen szempontból így is elégedetlen jelenlegi otthonával. 


Magyarországon összesen 2,7 millió lakóépület van, amelyekben mintegy 4,4 millió lakás található. Az üres lakások aránya folyamatosan nő. Míg az 1980-as évekig arányuk az 5 százalékot sem érte el, addig 2011-ben már több mint 9, 2011-ben közel 11, jelenleg pedig a lakások 12,7 százaléka áll üresen. Ezek többsége az 5000 főnél kisebb településeken található, ahol a hasznosítás legfőbb akadálya a lakáspiaci kereslet hiánya. Ugyancsak negatívan hatnak a hasznosításra a magánbérleti piac kockázatai, aminek következtében sokan nem merik bérbe adni megüresedett lakásukat. Ennek következtében a 3 millió forint alatti lakások közel negyede üresen áll, míg a 15 millió forint felettieknek mintegy 10 százaléka.

Az üres lakások eloszlása országrészenként is nagyon változó. Budapesten és Közép-Magyarországon arányuk nem éri el a 7 százalékot sem, míg Észak-Magyarországon a 18 százalékot is meghaladja, azaz szinte minden ötödik lakás üres.

A lakásállomány minőségét illetően az összes lakás 60 százaléka részben vagy teljes egészben felújításra szorul. A parasztházak és városi bérházak esetében 70-80 százalék ennek aránya. Pozitív változás ugyanakkor, hogy a lakások minősége, ha lassan is, de javul. A fő problémák leginkább energiahatékonysággal összefüggők, mint például a szigetelés vagy az elavult nyílászárók. Ezzel szemben a közművesítettség illetve annak hiánya ma már nem akkora gond, mint a rendszerváltás előtti időkben.

Ma Magyarországon a lakások 6 százalékát lakják magánbérlők, további 3 százalékát pedig önkormányzati bérlők. Budapesten ennél magasabb az arány. Itt a lakáspiac közel 17 százalékát bérlik, amiből közel 11 százalék magánbérlő, 6 százalék önkormányzati bérlő. A társadalmi státusz alapján a legalacsonyabb és legmagasabb jövedelműek bérelnek legnagyobb arányban lakást, természetesen más-más okokból. Előbbiek akik jövedelmi helyzetük miatt kiszorultak a piacról, utóbbiak inkább mobilitásuk fenntartása miatt nem vágnak bele lakásvásárlásba.

A költözés legfőbb okai továbbra is demográfiai okokkal magyarázhatók, generációk szétköltözése, házasság vagy gyermekvállalás, míg a demográfiai okokat a munkahelyváltoztatás miatti költözés követi.

Ami a lakások fenntartásának költségeit illeti azok jövedelemhez viszonyított aránya nem változott jelentősen. 2015-ben egy átlagos lakás fenntartása 40 ezer forint volt havonta, ami a háztartások jövedelmének 22 százalékát tette ki. 2003-ban ennek aránya ugyanennyi volt, 2010-ben azonban, a rezsicsökkentés előtti időszakban a 25 százalékot is elérte.

 

Forrás:portfolio.hu

Ingatlanpiaci hírek

Még több

Hírlevél

Ingatlan szótár

  • Vagyonközösség

    rendszerint csak a házastársak közt fennálló V.; az osztrák polgári törvénykönyv és ennek…

  • Hagyaték

    az örökhagyó hátrahagyott vagyonának összessége; a meghaltnak vagyona mint jogi egész (hereditas,…

  • Vagyonjog

    az ember azon magánjogi viszonyainak foglalatja, amelyek bizonyos dolgokra (vagyonra) vonatkoznak,…

Még több